Épületenergetikai tanúsítás

Az épületek energetikai minőségének bemutatására szolgál az épületenergetikai tanúsítvány. Ennek elkészítését a 7/2006. TNM rendelet írja elő:

1. § (1)1 E rendelet hatálya - a (2) bekezdés szerinti kivételekkel - a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületre (épületrészre), terjed ki, amelyben a jogszabályban vagy a technológiai utasításban előírt légállapot biztosítására energiát használnak.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

• a) az 50 m2-nél kevesebb hasznos alapterületű, illetve évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre,
• b) a felvonulási épületre, a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre,
• c) hitéleti célra használt épületre,
• d) a műemlék, illetve a helyi védelem alatt álló építményre, védetté nyilvánított műemléki területen (műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen, történeti tájon), helyi védelem alatt álló, a világörökség részét képező vagy védett természeti területen létesített építményre,
• e) a nem lakás céljára használt mezőgazdasági épületre,
• f) az ipari épületre, ha a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több mint 20 szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki,
• g) a sátorszerkezetre,
• h) a sajátos építményfajtákra.

Az energetikai tanúsítvány elkészítéséhez a tanúsító szakembernek meg kell ismerni az épület minden olyan adatát, amely szükséges az energiafelhasználásban részt vevő épületszerkezetek és épületgépészeti berendezések minőségének meghatározásához. Szükségesek az épület minden részletének geometriai adatai és a kazánok, fűtési és szellőzési berendezések műszaki adatai.

A tanúsítvány elkészítéséhez szükséges adatokat a megbízó is rendelkezésre bocsáthatja az épület teljes körű megvalósulási tervével, ha ahhoz csatolja az épület felelős műszaki vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az épület a megvalósulási terv szerint készült el. Ebben az esetben nem szükséges a helyszíni felmérés.

Minden más esetben helyszíni felméréssel kell megállapítani a tanúsítvány alapadatait. Azok hitelességéért a tanúsító vállal felelősséget.

Az elkészült tanúsítványt egy központi nyilvántartó rendszerbe kell feltölteni elektronikus úton. A központi nyilvántartó rendszer automatikusan adja meg a tanúsítvány nyilvántartási számát és a hitelesítő grafikát. A tanúsításokat a Magyar Mérnöki Kamara szúrópróbaszerűen ellenőrzi és szankcionálja nem szakszerű munkát.

Gyakran „hőfénykép”-nek, „hőtérkép”-nek, stb. aposztrofálják az épületenergetikai tanúsítványt. Nem teljesen légből kapott ez a laikus megnevezés, mivel lehetőség van a számítási módszert műszeres vizsgálattal, un. termovíziós felvétellel is alátámasztani, ha arra szükség van. Ennek használata azonban nem előírás. Komplikáltabb esetben, ha az épületszerkezetek nem azonosíthatók be kellő pontossággal, indokolt lehet.

Az épületenergetikai tanúsítvány eredménye a „HITELES ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY”, amely az alábbi formátumban jelenik meg:

A tanúsítványt a tulajdonosnak kell elkészíttetni az alábbi esetekben a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 1.§. (3). szerint:

(3) Az épület energetikai jellemzőit e rendelet előírásai szerint - amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal - tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó2

• a) új épület építése;
• b) meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység
  • ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
  • bb) bérbeadása;
• c)5 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

A kivételeket a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 1.§. (2) bek. tartalmazza.